IMMUNORM étrend-kiegészítő

A betegségmegelőzési céllal ajánlott készítmények egyik kiemelt jellemzőjeként az antioxidáns kapacitást tekintik, de az antioxidáns státusz mellett egyre nagyobb figyelem fordul az élő szervezetek metilezési körfolyamatában szerepet játszó metil-donor vegyületek élettani hatásának, a szervezet anyagcsere-folyamatában, annak szabályozásában, különböző gének működésének felügyeletében betöltött szerepük tanulmányozására (Corbin és Zeisel, 2012).

Számos eredmény jelent meg az élő szervezetben előforduló metilezett vegyületek, pl. a kolin anyagcserében, valamint a sejt működésének szabályozásában betöltött szerepéről. Megállapították, hogy a kolin egyfelől gátolja a koleszterin lerakódását, segíti az anyagcserét, a zsírsavak felhasználását, a szervezet méregtelenítését, másrészt az agy anyagcseréje során acetil-kolinná alakul, ami az ingerület továbbításában, a memóriát és az izommozgást koordináló idegek működésének szabályozásában játszik szerepet (pl.:Yoshimoto és munkatársai., 2004). Azoknál az embereknél, akik hosszútávon szedtek kolint, csökkent a szív és érrendszeri betegségek kockázata (Rajaie és Esmaillzadeh, 2011). Foszfatidil-kolinként megőrzi a sejthártya épségét, szerepet játszik a sejtek információ-átadásában, energiaellátásában, illetve a sejten belüli kommunikációban, részt vesz a sejtstruktúrák és –funkciók megőrzésében is. A kolin metil-csoportjai révén az anyagcserében metil-donorként vesz részt. A kolin hiánya megváltoztatja a DNS-metilációt, ezáltal a génexpressziót is (Zeisel, 2012). Bizonyított az is, hogy a kolinnak fontos szerepe van a magzati fejlődésben, ezért a kolinban dús étrend a terhesség alatt különösen fontos (Medici és munkatársai., 2014). Kimutatták, hogy a metil-donorokat magában foglaló korai táplálkozási beavatkozás egész életen át javítja a kognitív funkciókat (Bekdash, R. A., 2019).

Mivel a kolin túlnyomórészt állati eredetű ételekben található meg, a vegetáriánusok és a vegánok esetén nagyobb valószínűséggel jelentkezhet hiánya, és annak következménye (Wallace és munkatársai., 2018).

Az arginin hatásai leginkább ahhoz köthetőek, hogy képes nitrogén oxidot termelni, aminek köszönhetően sok más folyamatot is befolyásol a testben. A nitrogén oxid fontos neurotranszmitter, segít az artériák ellazításában és ezzel javítja a vérkeringést, ezáltal segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében (pl.: Tong és Barbul, 2004).

(Liu és munkatársai. 2016) igazolták, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők testében az egészségesnél alacsonyabb L-arginin szint volt jelen. Nem megfelelő arginin anyagcsere esetén, az L-arginin pótlása segíthet a molekuláris egyensúly helyrehozásában (Jablecka és munkatársai, 2012; Liu és munkatársai., 2016).

Kísérletek igazolták, hogy az L-arginin közvetetten aktiválja az SOD-t, és ezáltal a szabadgyököket semlegesítő fehérjét, amely segít elkerülni, ill. csökkenti a reaktív oxigénformák okozta oxidatív károsodásokat a szervezetben (Jablecka és munkatársai, 2012). Kutatások bizonyították, hogy a megnövekedett nitrogénoxid szint támogatja a test immunreakcióját. A nitrogénoxid képes stimulálni az immunrendszert, hogy harcoljon a káros patogének ellen. A szervezet nitrogénoxid szintjének növelése javítja az immunreakciókat a nem kívánatos baktériumok és vírusok ellen (Popovic és munkatársai, 2007).

Az arginin az immunrendszer aktiválásának fontos modulátora, amely gyakran megtalálható az immunterápiás rendszerekben.  Bansal és Ochoa (2003) tanulmánya részletezi az arginin fontosságát, anyagcseréjét és végül fiziológiás szerepét a kritikusan betegek és immunhiányos betegek esetében. Megállapították, hogy az arginin elérhetősége kritikus betegség esetén az argináz aktivitással szabályozható, így az argináz expresszió elengedhetetlennek tűnik a celluláris immunválasz és a gyulladásos folyamat szabályozásában.

A szelén fontos mikrotápanyag, a szervezet megfelelő Se-koncentrációja elengedhetetlen számos biológiai funkcióhoz, beleértve a pajzsmirigyhormon anyagcserét, az antioxidáns védekezést, az immunrendszert és a daganatos megbetegedések bizonyos típusait (Rayman, 2012, Benstoem és munkatársai, 2015). Jelenléte sokrétű biológiai hatást közvetít. Köztudott, hogy a szelén olyan biológiai folyamatokat támogat, melyek különböző életfolyamatok fenntartásához fontosak, mint például: a normális immunrendszer, a pajzsmirigy megfelelő működése, az egészséges spermiumképződés, sejtvédelem. Olyan elengedhetetlen mikroelem, amely döntő szerepet játszik a fejlődésben és a sokféle fiziológiai folyamatban, ideértve az immunreakciókat is (Avery és Hoffmann, 2018). Az immunrendszer a megfelelő étrendi bevitelére támaszkodik, és ez a tápanyag biológiai hatásait leginkább a szelenoproteinekbe való beépítésével fejti ki.

A szelén legfontosabb szerepe antioxidáns tulajdonságából következik, amelynek köszönhetően képes az oxidatív stressz mérséklésére, ezáltal a lipid természetű anyagok kémiai védelmével járul hozzá a sejtek határoló membránjának állagmegóvásához. Fertőzések esetén, az antioxidáns védelmi rendszer túlterhelésénél, a reaktív oxigénformák feleslege oxidatív stresszt vált ki. A fertőzések egyidejűleg megnövelik a szervezet mikroelemek iránti igényét, ami hiányhoz vezet. A fertőzésekkel kapcsolatosan szerepet játszó tápanyagok közül a szelén fontos szerepet játszik az antioxidáns védekezésben, a redox jelzésben és a redox homeosztázisban (Guillin és munkatársai., 2019).

Az antioxidáns védelemmel kapcsolatos a szelén immunrendszert erősítő tulajdonsága. Számos, a kórokozók elleni védekezéssel összefüggő folyamat intenzívebben zajlik szelén jelenlétében. A szelénnek az élettani szükségletet kevéssel meghaladó mennyisége bizonyítottan segít csökkenteni a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Számos daganattípus esetében igazolták, hogy a szelén gátolja a kialakulást, illetve az egészséges sejtek számára védekező eszközt jelent.

Más vitaminokkal, ásványi anyagokkal és tápanyagokkal együtt az aszkorbinsav antioxidánsként működik a szervezetben. Elsősorban védelmi szerepet tölt be, antioxidáns hatásának köszönhetően semlegesíti a sejtekben károkat és mutációkat okozó szabad gyököket, amelyek a sejtek öregedését, vagy rákos elfajulását idézik elő. A fehérvérsejtekkel együtt a szervezet fertőzésekkel szembeni védelmében vesz részt. Hozzájárul a normál szövetek és szervek homeosztázisához, valamint a szövetek regenerációjához.

Shivavedi és munkatársai. (2019) az aszkorbinsav terápia hatékonyságát vizsgálták a depressziósszerű viselkedés kezelésében cukorbetegekben. Eredményeik arra utalnak, hogy a depressziónak és a diabetes mellitusnak számos patofiziológiai tulajdonsága van (Bădescu és munkatársai. 2016; Zanoveli és munkatársai, 2016), ide tartozik az oxidatív stressz, a gyulladás, az inzulinrezisztencia és a HPA tengely túlzott aktiválása (Stuart és Baune, 2012). Az aszkorbinsav-terápiát nagyon hatékonynak találták az oxidatív stressz csökkentésében.

Az aszkorbinsav hozzájárul a normál szövetek és szervek homeosztázisához, valamint a szövetek regenerációjához. Ezek fontos tulajdonságok, mivel a redox egyensúlyhiány és a rendellenes protein-aggregáció központi szerepet játszik a neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a Huntington-kór, a sclerosis multiplex és az amyotrophicus laterális sclerosisok patogenezisében. Az aszkorbinsav tehát elsősorban az oxidatív stressz csökkentésével és a fehérje aggregátum képződésének csökkentésével járul hozzá a neurodegeneratív folyamatok során megfigyelt kognitív és / vagy motoros károsodások csökkentéséhez (Moretti és munkatársai., 2017).

A C-vitamin fokozza az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát és ezzel együtt élénkíti őket, amelyek így könnyebben és gyorsabban fel tudják venni a harcot a fertőzésekkel és kórokozókkal szemben.

Napjainkban már nem csak bizonyított, de széleskörűen elfogadott is a D3 vitamin élettani fontossága, egészségmegőrzésben játszott szerepe. Az elmúlt évtizedekben a tudósok elsöprő bizonyítékokat gyűjtöttek arra vonatkozóan, hogy a megfigyelt globális D-vitamin-hiány nemcsak negatív hatással van az emberi csontrendszerre, hanem elősegíti több civilizációs betegség kialakulásának kockázatnövekedését, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, az autoimmun- és a daganatos betegségeket (Wang, H., és munkatársai., 2017., Zmijewski, M. A., 2019).

A D3-vitamin bizonyítottan hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, nagyban hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, hiánya számos betegség kockázatát megnöveli, ill. ronthatja a kialakult betegségek gyógyulási esélyeit (Charoenngam, N., és Holick, M. F., 2020).

A D-vitamin elégtelensége esetén az emberi élettani rendszerek hatástalanul működnek.

A D-vitamin elengedhetetlen a gyomor-bélrendszer kalcium felszívódásához, az osteoid szövet mineralizációjához és a szérum ionizált kalciumszintjének fenntartásához. A csontanyagcserében, s ezáltal az oszteoporózisban és a csonttörések megelőzésében vitathatatlan a jelentősége. Fontos más fiziológiai funkciók szempontjából is, mint például az izomerő, a neuromuszkuláris koordináció, a hormon felszabadulás, az autoimmunitás visszafogása és bizonyos daganatos betegedések kialakulásának korlátozása (Wimalawansa, S. J., és munkatársai., 2018). Számos vizsgálat igazolta, hogy szerepet játszik a sejtosztódásban. A D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, burjánzását, így tumor kialakulásának megelőzésben is kiemelkedő a szerepe.

Erősíti immunrendszerünket, így a legtöbb gyulladásos és autóimmun kórkép kialakulásában bizonyítottan védő szerepe van. Az 1-es típusú diabetes kifejlődésében a D-vitamin hiánynak szintén szerepe van. A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottsággal.

A C- és D-vitamin az immunrendszer kulcsfontosságú vitaminjai. Az emberi szervezetben rendelkezésre álló mennyiségük alapjaiban határozza meg az adott egyén fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét.